a váróteremben

Amikor egy könyvtáros néni azt mondta nekem, hogy ő látja annak a könyvnek a helyét a polcon, nem akartam elhinni. Kis köpcös. Ezt mondta, kis köpcös. Három példány van belőle. Nem tudom elképzelni egy könyvészeti leírás hogyan ragadathat odáig egy könyvtárost, hogy kis köpcösnek nevezzen egy kötetet. Három példány van belőle, és ő mind a három hűlt helyét látni vélte a polcon. (Legfelül. A deszka gyakorlatilag középen ívben hajolt a súly alatt, amit a tömötten egymás mellett álló ánégyesnél nagyobb ötszáz oldalas kötetek jelentettek. De ő látta köztük a kis köpcösök helyét. Hát én nem.) Bement a raktárba, és megtudtam, hogy ott is látni vélték a kis köpcösök hűlt helyét. (Immár négy könyvtáros kereste a könyvemet.) Mint megtudtam, valaki félre sorolhatta. Bánatomra mind a hármat.